[885] ἐξ-οίχομαι (s. οἴχομαι), heraus-, weg-, davongehen; ἐς Ἀϑηναίης, nach Athenes Tempel, Il. 6, 379; ἐξοίχει Soph. O. C. 871; Sp.; ἐξῴχηκα Paul. Sil. amb. 21.