an-nūto (ad-nūto), āre (Intens. v. annuo), wieder u. wieder zunicken, alii annutat, alii annictat, Naev. fr.: u. so ibidem mihi etiam nunc annutat, Plaut.: absol., Naev. fr.: annutante capite incedere ...
ἄνυμι , = ἀνύω, κοὐπω τὰν μεσάταν ὁδὸν ἄνυμες Theocr . 7, 10; pass ., ἤνυτο ἔργον , die Arbeit ward vollendet, Od . 5, 243; ἄνυτο χρόνος Theocr . 2, 92.